Asztalintenisz szakág bemutatkozás
1. Kiindulási alap
Az MPSZ asztalitenisz szakága 2007. évben válságba került. A válogatott keret kiürült, az utánpótlás nullával volt egyenlő, nem volt elfogadható szintű szakmai háttér és a szakág vezetéssel komoly emberi problémák voltak. Ebben az időszakban – jelentkező híján – vettem át a szakág vezetői posztot és próbáltam új alapokat lefektetni.
Segítségemre volt, hogy az asztalitenisz sport népszerű az MPSZ tagszervezeteiben, az iskolákban sokan ütögetnek, bár ez nem tekinthető utánpótlás bázisnak, mert a szint szabadidős „ping-pong” szint. Sajnos pont emiatt lassan fejlődik a szakág, akár tagszervezeti szinten, akár FODISZ/TANAK együttműködés keretében, így nehéz bővíteni az utánpótlás keretet.
A vezető edzői tisztet László János látja el, aki nagyon becsületesen, odaadóan foglalkozik a szűk kerettel és felügyel a versenyekre.
Az MPSZ jelenlegi kibővített válogatott kerete 2 leány (Máté Andrea és Horváth Rozália) és 3 fiú (Pálos Péter, Kuli István és Kollár László) versenyzőből áll. A többiek nem tekinthetőek válogatottnak, mert tudásszintjük még messze van a nemzetközi mezőny szintjétől.
Ha a nemzetközi kitekintésben csak a számszerű eredményt nézzük, akkor azt mondhatnánk minden rendben a szakág körül, hiszen 3 arany és 2 bronzéremmel a második legeredményesebb ország lettünk a 12 ország közel 100 versenyzőjét felvonultató legutóbbi EB-nek. De hozzátartozik az igazsághoz, hogy 3 éve ugyanaz a szűk válogatott keret hozza az eredményeket és nem tudtunk újakat (utánpótlás) behozni a nemzetközi vérkeringésbe, mialatt a többi ország válogatottjában évenként új és új arcok, tehetséges versenyzők tűnnek fel.
2010. évben az asztalitenisz sportág – ért. fogy. sportolókat érintő része ‑ visszakerült a paralimpia versenyszámai közé. Mivel a sportágat nem az IPC, hanem az Asztalitenisz Világszövetség (ITTF) koordinálja, ezért a szabályozói eszerint lettek újraértelmezve, beleértve az INAS ranglistákat és a kvalifikációt is. Újdonság az is, hogy a jövőben kijelölésre kerülnek kiemelt (IPC és INAS) versenyek, amely eredményei beleszámítanak a ranglistába.
Az utánpótlás helyzete ezek tükrében ellentmondásos. Több fejleszthető, tehetséges sportoló került az elmúlt években a látókörbe, de sajnos nagy a többi népszerű iskolai sport (leginkább labdarúgás) elszívó ereje a jó labdaérzékkel rendelkező gyerekkel kapcsolatban. Nehézkes megfelelő kapcsolatot kiépíteni az oktatási intézmények sportért felelős szakembereivel (testnevelő, edző), mert az iskolák nehéz anyagi helyzete és a speciális iskolák szigorú rendje szinte lehetetlenné teszi, hogy folyamatosan elvonjuk (versenyeztetés, integrált egyesületi edzések, edzőtáborok) a sportolókat. E nélkül viszont fejlődésük nem biztosított.
2. Szakmai tervek
2010. évben felmértük tagszervezeteink listájából, hogy melyek azok, ahol szakszerű, rendszeres iskolai asztalitenisz program folyik, így bázisa lehet az utánpótlás nevelésnek. Sopron, Lenti, Budapest és Nyíregyháza tűnik alkalmasnak arra, hogy az elkövetkező évben versenyeinket/edzőtáborainkat ide szervezve utánpótlás hátteret biztosítsunk a válogatottnak Az előző évek tapasztalata alapján ez csak abban az esetben fog sikerülni, ha a régióban megfelelő sportklubot találva integrált bajnokságban tudjuk a kiválasztott sportolókat versenyeztetni. Mindenféleképpen szükség lenne egy központi edzőteremre, ahol havi rendszerességgel tudnánk összetartó edzőtáborokat szervezni, a versenyzők szakmai fejlődésének folyamatos nyomon követése érdekében.
Hazai versenyeknél a bajnoki rendszert változatlanul az MPSZ összevont-kiemelt eseményihez csatoljuk költségkímélés érdekében: Homok; Szár és Zánka bevált helyszínnek tűnik és törekszünk az év végi budapesti „TOP 12” megrendezésére is.
Edzőtáborok tekintetében egyre inkább előtérbe kerül az együttműködés az MLMS és MHSSZ szövetségekkel. Cél a közös edzőtáborok szervezése, ahol nemcsak zárt körben, hanem együtt is tudnak a versenyzők gyakorolni, technikailag fejlődni.
A „szakmaisághoz” kapcsolódik, hogy nem megy zökkenőmentesen a nemzetközi leigazolás az utánpótláskorú versenyzőknél, mivel többüknél kiderült, hogy ugyan orvosilag bizonyított az enyhe fokú értelmi fogyatékossága, de nem fér bele az INAS-FID által megadott maximum IQ=75 kategóriába. Néhány esetben problémás a kötelezően előírt holléti programba való becsatlakoztatás is, mivel nehéz lenne elvárni ezektől a sportolóktól – sérültségük jellege miatt ‑, hogy önállóan kezeljék a számítógépes regisztrációt és adatkezelést.
A 2011. év vitathatatlanul legfontosabb eseménye az INAS-FID Világjáték
a 3. Global Games. A férfiak előtt kitűzött cél az egyéni és páros Európa bajnoki első helyezés, illetve a csapat 3. hely megismétlése. Kuli Istvántól további ranglista pontok gyűjtését várom és az első 15 közötti helyének stabilitását.
Amennyiben lesz a magyar asztalitenisz válogatottnak megfelelő szintű női csapata, akkor ők is indulhatnak a G. G.-n. Ebben az esetben a leggyengébbnek tartott Angol, Cseh, Portugál csapatok valamelyikének legyőzését, illetve Máté Andrea esetében a ranglistán a legjobb 20 közé kerülés a kitűzött cél.
2012. évben reményeink szerint Pálos Péter részt vehet a londoni Paralimpián. Mivel csak egyéni verseny lesz, ezért maximálisan erre kell koncentrálni felkészítését az elkövetkező 2 évben. A verseny megnyerése reálisnak látszik, de 2 év nagyon sok változást hozhat. Nem túl nagy a különbség a férfi világranglista 1-6. helyezettje között, tehát hátradőlni semmiképpen nem lehet.
Esélye Kuli Istvánnak, vagy bárkinek a jelenleg látókörben lévő válogatott kerettagok közül nincs a 2012. évi paralimpiai kijutásra, mert nem tud annyi ranglistaponthoz jutni, hogy megelőzze az élen lévőket.